Mint Balázs Árpád írja: ''A művem kiindulásaként felhasznált téma is variációnak tekinthető, mivel az eredeti sűrű díszítéseket, hangnemi-harmóniai kitéréseket lefejtettem róla, maradt az önmagában is szépséges dallam. Ami a variációkban vissza-visszatér a témából: a kupolás építkezés, a kettős csúcspont, s leginkább a le- majd felhajló nagyszext. Meghatározó elem az egyes variációk szerényebb, áttörtebb indítása a hangszerelésben, majd a kiteljesedés a témaismétléssel. A harmadik variáció egy személyes családi titkot rejt: egy kései bók a félévszázada hű hitvesnek... A záró változat szerepe a megnyugvás, a letisztulás - hasonlóan a Bartók Béla 3. zongoraversenyében felhangzó korálszerű lassú tételhez. Ez amolyan üzenetféle egy idős alkotótól a Jövőnek.''

Az Elgar-variációk a Concertinóval (1992) és a Rapszódiával (2015-2021) társulva egy nagyívűnek szánt, széles érzelmi skálán mozgó koncert-fúvószenekari trilógiát alkot.

Rendelésre nyomtatjuk!