Szolfézs, Elmélet, zenetudomány - LFZE51

 

„...az emberek miközben tanítanak, maguk is tanulnak.”  (Seneca)

A szerzők több évtizedes tapasztalataikat foglalták össze a könyvben. A szolfézstanítás elsősorban zenetanítás, és a hiteles, stílusos, tudatos muzsikáláshoz az elméleti tudás alapkövetelmény. A zeneiskolai szolfézstanítást Dobszay László: A hangok világa tankönyvsorozatára alapozzák. A tankönyv zeneiségéről, szakmódszertani értékeiről többször említést tesznek.

 

"A kötet szerzői vallják: zenét kell tanítani szolfézsórákon is, miközben a növendékek elméleti ismereteinek gyarapítása, készségeinek fejlesztése a kiemelt feladat. A Dobszay-féle kitűnő alapgondolat, a zenei teljesség jelenléte a zeneórákon a stílusérzéket fejleszti, és a stílusismeretet gazdagítja, s egyben olyan zenei nyelvi környezetet ad, mely ideális az élményt adó, aktív muzsikálás folyamatos gyakorlatára is. Ennek a körforgásnak – a teljes zenéből kiinduló, bizonyos elemeket kiemelő, tudatosító és gyakoroltató, majd a zenéhez visszatérő folyamatnak – a megvalósításához ad utakat a kellő pedagógiai körültekintéssel összeállított és módszertanilag rendkívül gazdag kötet. A szakkönyv a szolfézstanítás módszertani alapjainak bemutatásakor kitér a hangszer- és szolfézstanítás kapcsolatára is." (részlet S. Szabó Márta Parlandoban megjelent recenziójából)